„Keresztényként hivatásunk, hogy kiteljesítsük a kapott talentumainkat” – interjú egy pályaválasztási tanácsadóval

Olvasási idő: 5 perc

Személyes élmények segítettek a hivatásod felé?

A fő motivációm abban, hogy fiataloknak segítsek a pályájuk tervezésében, a saját rossz pályaválasztásom. Gimnázium után tantárgyi alapon választottam egyetemi szakot, vagyis aszerint, hogy milyen szakra fogadják el azokat a tantárgyakat, melyekben jó voltam. Így közgazdasági egyetemre jelentkeztem, amit ugyan elvégeztem, de már az egyetemi évek alatt az utamat kerestem. Rájöttem, számomra túl sok a szám, az elmélet, miközben tudtam, embereknek szeretnék segíteni, hozzájuk közelebb kerülni. A nagyobb váltásra a GYES után került sor, amikor gazdasági tárgyakat és angol nyelvet kezdtem tanítani egy középiskolában.

A fiatalokat, majd a saját gyerekeimet is látva a pályaválasztás időszakában, úgy éreztem, segítenem kell nekik.

Ezek a tapasztalatok elindítottak a pályaválasztási tanácsadás felé. Most már csak részmunkaidőben tanítok, és mellette tanácsadással foglalkozom.

Mikor érdemes egy diáknak tudatosan foglalkozni a pályaválasztással?

Ez egy életen át tartó folyamat. Mindig érdemes foglalkozni vele, de amikor komolyabban érdemes elkezdeni, az a 10. osztály környéke. Fontos szerepet kap a fakultációválasztás, ami attól kezdve az iskolában ingyenes plusz óraszámot jelent. Ez már nagyban eldönti a jövőbeni lehetőségeket, hisz a pár évvel ezelőtti pontszámítási változások miatt az érettségi pontoknál csak az emelt érettségit számítják bele 100%-osan a felvételi pontokba. Ahhoz pedig, hogy valaki jó emelt érettségit tegyen, érdemes fakultációra járni.

Tehát ilyenkor már sok minden eldől azzal kapcsolatban, hogy majd 12. osztályban mit tud beírni a diák a felvi.hu jelentkezési felületére.

Mikor és miért érdemes szakemberhez fordulni?

Azt szoktam mondani a szülőknek, ha nem megy a matek, akkor matektanárhoz visszük a gyerekünket, ha valamilyen lelki probléma lép fel, akkor felkeressük a pszichológust, ha fáj a torka, akkor az orvost.

Ha a pályaválasztás során tapasztalunk elakadást, akkor miért ne keresnénk pályaválasztási szakembert.

Meg lehet találni a megfelelő segítő szakembereket.

Hogyan segít a pályaválasztási tanácsadó?

Az önismeret alapú pályaválasztásban hiszek. Azt gondolom, kaptunk talentumokat Istentől, amelyek bennünk vannak, amelyeket érdemes továbbfejleszteni. Ezeket kell elsősorban megtalálni közösen az ügyféllel. Az a tapasztalatom, hogy a kamaszok nem ismerik magukat.

Többek között olyan kérdések merülnek fel a találkozások során, hogy melyek azok a képességei, melyekkel kitűnik az osztálytársak vagy a barátok közül. Milyen pozitív tapasztalatai vannak egy önkéntes munka során, amelyben jól érezte magát, amely örömet okozott neki? Vannak-e céljai? Vannak, akiknek komoly céljaik vannak, akár gyerekkoruk óta, de olyanok is vannak, akik ezt sohasem fogalmazták meg.

A konzultációk lehetőséget adnak az együtt gondolkodásra. Tudatosodnak a diákokban olyan erősségeik, pozitív tulajdonságaik, melyeket eddig esetleg nem is vettek észre magukban, vagy nem gondolták, hogy az értékes lehet. Igyekszünk keresni sikerélményeket, pozitív megéléseket a múltból. Megnézzük, hogy ezekhez milyen erősségek, tulajdonságok járultak hozzá. Egy alapállítás, hogy azokra a tulajdonságokra érdemes építeni, amelyekkel már eleve kitűnik a tanuló. Ezeket továbbfejlesztve, sokkal könnyebben tud kiválóvá válni.

„Minden ember egy makk, amiben benne rejlik annak a lehetősége, hogy pompás tölgyfává növekedjen” – mondja John Whitmore.

Ehhez szükséges az önismeret tágítása, melyet tesztekkel, feladatokkal is segítek.

Emellett fontos arra is figyelmet fordítani, hogy mire adnak lehetőséget az eddigi tanulmányai, eredményei. Megnézzük a felvételi pontokat, hogy mi az, aminek realitása van.

Az önismeret és a lehetőségek felmérése mellett a harmadik fontos tényező a munkaerőpiac.

A mesterséges intelligencia térhódítását is szükséges figyelembe vennünk, hogy melyek azok a szakmák, amelyek esetleg el fognak tűnni, vagy átalakulni. Szeretem elmondani azonban azt is – s ezzel a terhet levenni a diákok, a szülők válláról -, hogy nem egy életre választunk pályát, amikor érettségi után arról gondolkodunk, hogy milyen szakmát válasszunk. Akinek több érdeklődési köre van, azt szoktam mondani, induljon el azon az úton, amelyik a legjobban megszólítja. Az életben úgyis lesznek olyan időszakok, amelyek váltásra adnak lehetőséget. Ilyen lehet akár a nőknél a családalapítás után a karrier újragondolása, de egy szakma megszűnése is.

Hány találkozás szükséges ahhoz, hogy érdemi segítség szülessen?

Az a tapasztalatom, hogy legalább 3-5 alkalom szükséges ehhez. Ha még több időt tud az ügyfél erre szánni, az még jobb.

Mindig sikerül megtalálni a tehetséget, illetve mindig sikerül úgy rámutatni, hogy az ügyfél el is fogadja?

Többnyire igen. Szülőtől kaptam pozitív visszajelzésként, hogy pszichológushoz járt ugyan a gyermeke, de az önbizalma növekedését sokkal jobban megalapozta a velem való munka.

Keresztényként hivatásunk, hogy kiteljesítsük a kapott talentumainkat.

Isten cselekvő, tevékeny Isten. Minket is arra hív, hogy ezt a világot még jobbá tegyük a saját hivatásunk által, amit először meg kell találnunk. Munkára vagyunk teremtve, amihez képességeket is kaptunk.

Nemcsak a közvetlenül érintett diákoknak, hanem szülőknek is nyújtasz segítséget. Hogyan segítsen az a szülő, akinek a gyermeke döntésképtelen?

A szülők természetesen felelősek a gyermekükért. Leginkább azzal tudnak segíteni, ha elérhetőek számukra. Ha kitűnik valamilyen érdeklődési terület, akkor próbáljanak abban segítségére lenni a gyereknek, hogy kipróbálhassa magát azon a területen: elmehessen önkéntes munkát, nyári munkát végezni, vagy végigkísérhessen egy ismerőst a munkanapján. Ezzel már sokkal közelebb kerül a valósághoz. Kérdéslistát is biztosítok, hogy milyen kérdéseket érdemes feltenni az adott szakma képviselőjének. Engedjük őket sok mindent megtapasztalni!

Ez akár a szülőnek is komfortzónán kívüli, mert sokszor túlféltjük a gyermekeket.

Tudom, hogy nem egyszerű a kamaszokkal, de nagyon értékesek. Vágynak valami jobbra, csak nem tudják a hogyant.

Diákokon, szülőkön túl még a pályamódosítók, GYES-ről a munka világába visszatérő édesanyák útját is egyengeted. Más a velük való közös munka? Tudatosabbak?

Teljes mértékben más. A felnőttek már jobban ismerik magukat, ami mindenképpen segítség. Ellenben, ami nehezíti a feladatot, az, hogy több az életállapotból származó megkötöttsége is.

Online elérhető anyagokkal is segíted az érdeklődőket. Nemrég jelent meg a Pályaválasztás Tudatosan Munkafüzet, vagy az adventi időszakban a pályaorientációs gondolatkalendárium…

Igen, szeretném edukálni a szülőket ebben a témában. Ezek az anyagok arra is felhívják a figyelmet, hogy van szakember, pályaválasztási tanácsadó, illetve, hogy a pályaorientáció kapcsán is lehet segítséget kérni. Ingyenesen letölthető e-book is található az oldalamon. Már ebben található néhány feladat, amivel el lehet kezdeni beszélgetni a témáról. Ezek sosem helyettesítik a személyes tanácsadást, de elindíthatnak egyfajta közös gondolkozást. Örülnék, ha a pályaorientáció kapcsán is tudatosabbak lennének a szülők.

Keresztény coachként is segíted az ügyfeleket. Van kapcsolódási pont a pályaválasztási tanácsadással?

Coaching szemléletben dolgozom, azaz igyekszem elkerülni, hogy konkrétan tanácsot adjak.  A beszélgetésekkel, feladatokkal inspirálok arra, hogy az ügyfél maga jöjjön rá a saját megoldásaira.

Nagyon fontos, hogy a diák saját döntése legyen, merre megy, milyen irányt választ, hiszen akkor tud teljesen azonosulni vele.

Egy 18-19 éves fiatalnak már felelősséget kell vállalnia a saját életéért. Ha sikerül megtalálni a legönazonosabb irányt, akkor lesz ereje és motivációja is hozzá.

Meddig nem késő újratervezni?

Sosem késő, persze bátorság kell hozzá. A pályaváltóknál előny, hogy már van mögöttük munka- és élettapasztalat.